33. Fejezet

2 nap múlva

*Niall szemszöge*

Gyorsan nyitottam ki szemeimet, mikor meghallottam az ébresztőm csörgését. Kitöröltem az álmot a szememből, nyújtóztam egy hatalmasat, majd izgatottan pattantam ki az ágyamból. Az órára nézem, 9 óra 2 perc. Doyel gépe fél 11-kor száll le a reptéren. A lányok 10 órára jönnek hozzánk, onnan együtt indulunk érte. Remélem a csajok megkedvelik, és befogadják közéjük. A fiúk már találkoztak vele, még az X Factor alatt, valamint tavaly nyáron is meglátogatott minket.

A szekrényemhez léptem, és kivettem belőle egy ejtett ülepű nadrágot, egy fehér pólót, és magamhoz vettem a kedvenc zöld sapim is, amibe bele van írva a nevem. Bementem a fürdőbe, pillanatok alatt elvégeztem a teendőimet, és már készen értem ki a konyhába, hogy egyek valamit, mert a gyomrom kongott az ürességtől. Összedobtam két szendvicset, öntöttem egy kis narancslevet, és vártam a többieket. Miután elfogyasztottam az ételt, megnéztem hol vannak már a srácok, de pont akkor jöttek le a lépcsőn, így már csak a lányokra vártunk.

Mikor ők is megérkeztek 11 után pár perccel a csajok is megérkeztek, így elindultunk két autóval. Harry autójában Zayn, Én, és a tulajdonos ültünk, Lou autójával pedig a két pár ment. 

Izgatottan, a torkommal dobogó szívvel pipiskedtem a reptér közepén. Az dublini gép már leszállt, így már csak meg kell találnom őt. Pillanatokon belül megláttam barna haját, és gyönyörű arcát. Mosolyogva szaladt felém, majd mikor egymáshoz értünk, a nyakamba ugrott, én pedig vigyorogva kaptam fel, és pörgettem a levegőben.

*Allissa szemszöge*

A reptérre kiérve mindenki Niall után ment, de csak egy darabig, mert mikor meglátta Doyelt, ő odafutott hozzá. Zayn és Harry beszélgetve, Louis és Chelsea kézen fogva, én pedig Liamhez bújva vártam hogy Doyel és Niall jöjjenek, hogy bemutatkozhassunk egymásnak. Miután üdvözölték egymást, és beszélgettek még kettesben, odajöttek hozzánk. Kedves lánynak tűnik, tetszik a haja. A fiúkat megölelte mivel őket már ismeri egy ideje, nekem és Chelsea-nek pedig a kezét nyújtotta, majd bemutatkozott.
-Sziasztok! Doyel Harrison vagyok.
-Szia, én Allissa Franklin vagyok.
-Én pedig Chelsea Higgins, szia!
-Hát Danielle és Eleanort hol hagytátok fiúk? -kérdezte értetlenül, mire Niall megköszörülte a torkát-
-Hát Louis és El január óta nincsenek együtt, én pedig Daniellel vagy egy hónapja szakítottam. -mondta Liam-
-Értem...fura...na de, nem indulunk?
-De. Induljunk. -felelte Niall, lesütve a szemeit-




*Chelsea szemszöge*

A kocsiban Louis-val, Liam-mel, és Lis-sel utaztam együtt. Többnyire szótlanok voltunk, mivel én végig Doyel-en agyaltam. Kicsit érzékenyen érintett, hogy Eleanor-t kereste, és nem esett le neki, hogy én Lou barátnője vagyok. Pedig igazán észrevehette volna, mivel egymás kezét fogtuk, de mindegy.
Mikor odaértünk a fiúk házához, Niall ajánlotta fel a lánynak, hogy cipeli a bőröndjeit. Doyel otthonosan mozgott, előre sietett, és az ír szépfiútól elkért kulcsokkal nyitotta ki a bejárati ajtót. Mikor bementünk úgy viselkedett, mintha haza érkezett volna. Ennyire közel állnának egymáshoz? Niall sosem mesélt róla, csak annyit tudok, hogy tavaly nyáron volt itt utoljára, de ezt is a barátom mesélte.
Betelepedtünk a nappaliba, és régi emlékekről kezdtek beszélgetni, a tavaly nyárról, a gyerekkorukról, amihez én nemigen tudtam hozzászólni. Én még újonc vagyok közöttük...
-Ú, srácok emlékeztek, mikor Liam születésnapját ünnepeltük? Eleanor-ral és Louis-val díszítettük a házat, amíg a többiek lefoglalták Li-t a városban, és vagy ezer lufit felfújtunk? És arra, amikor Eleanor és Danielle is itt aludt, és hajnalig üvegeztünk, rengeteg hülye feladattal? Régi szép idők! Milyen jó lenne, ha most is itt lennének! Tényleg, Eleanor hogy van? Még mindig az egyetemen tanul? Rég nem beszéltem vele!
-Persze, hogy emlékszünk! Tényleg jó nyár volt az! - szólt Zayn. - És igen, Eleanor még mindig az egyetemen tanul, de mi sem igazán beszéltünk vele, amióta Lou és Ő szakítottak.
-De miért szakítottatok? Olyan csodás pár voltatok! Újra össze kéne jönnötök! - mosolygott. Lou csak lehajtotta a fejét, és némán hallgatta amiket mondd. - Hívjuk fel! Adjon valaki egy telefont!
-Ha nem gond, én most távozom. - álltam fel, felvettem a cipőm, és a vállamra akasztottam a táskám, majd kiviharoztam a házból. A sírásom visszatartottam.
A kapunál járhattam, amikor hallottam Lou kiabálását mögülem, amire persze megfordultam. Ő nem tehet az ég világon semmiről...
-Hé! Állj meg! Ne menj el!
-Louis, nem gondolod, hogy itt maradok?
-Kérlek maradj. Doyel már csak ilyen. Tudod Ő és Eleanor nagyon jó barátnők voltak...
-Attól még, hogy jóban voltak, attól még nem kellene szándékosan emlegetnie, és még fel is akarja hívni! Nem veszi észre, hogy barátnőd van?
-Ezek szerint...
-Tudod mit? Mindegy. Én most elmegyek, ti csak szórakozzatok. De kérlek hülyeséget ne csinálj... - mondtam egy hamis mosoly kíséretében, és megszorítottam a kezét.
-De kérlek maradj! Nélküled nem olyan!
-Louis, majd hívj fel! Kérlek értsd meg, hogy nem akarok most maradni...
-Rendben. Szeretlek szívem!
-Én is!
Csókot váltottunk, majd elindultam hazafelé.

*Louis szemszöge*
Miután Chelsea elment, visszamentem a többiekhez. Persze marha ideges voltam, és haragudtam Doyel-re, amiért Eleanor-t emlegeti a barátnőm előtt, ráadásul még újra össze is akar vele hozni.
-Doyel, ezt most miért kellett? - mentem be őrjöngve.
-Micsodát? - tette az ártatlant, persze ő is tudta, hogy miről beszélek.
-Miért kellett Eleanor-t emlegetni, amikor barátnőm van, akit szeretek? Ráadásul pont előtte. Miért volt erre szükség?? - mondtam felemelve a hangom.
-Kérlek ne kiabálj, én nem szándékosan csináltam. Tudod, hogy sosem ártanék neked!
-Nekem nem is, de Chels-nek igen!
-Bocsáss meg!
-Nem tőlem kell bocsánatot kérned!
-Igazad van. Chelsea hol van?
-Hazament.
-Miért?
-Vajon miért Doyel? Vajon miért?
-Basszus bocsi.
-Bocsi, bocsi....-mondtam, és inkább felmentem a szobámba. Nélküle már nem ugyanaz... 

32. Fejezet

*Chelsea szemszöge*
Sokkolva jöttem le a lépcsőn, majd lent a többiekkel találkoztam.
-Lis és Liam? - kérdezte Zayn.
-Elfoglaltak... - mondtam pirulva. Olyan kínos ez nekem!
-Hoppá, hoppá! Daddy Direction huncutkodik!
-Louis! - mondtam szigorúan.
-Jaj Kicsim, mit láttál? - nevetett és megsimította az arcom.
-Az-az mindegy... - mondtam, és elfordítottam a fejem, majd a konyhába mentem, hogy igyak egy pohár vizet...

*Allissa szemszöge*
Miután felvettük a pólóinkat, leindultunk a többikhez. Chelsea-re nézve lesütöttem a szemeimet, Liam meg szimplán kerülte a tekinteteket.
-Nos Liam..mit csináltatok odafönt? -kérdezte Zayn-
-Semmit...-köszörülte Liam a torkát-
-Ahaa..semmit...-mondták gúnyos hangon-
-Fiúk szerintem mennünk kéne vagyis, ha nem akarunk elkésni! -vette komolyra a szót Harry-
Mindenki beszállt a kocsiba, mi Chelsea-vel Louiséba mentünk, hogy még gyorsan hazadobjon minket. Liam is velünk jött, de még így is kínos volt ott ülni Chelsea-vel. Szegény most mit gondolhat?!

*Chelsea szemszöge*
Az autóban kínos csend uralkodott. Egyikőnk sem tudott megszólalni. Mikor a házunkhoz értünk adtam egy csókot Louisnak, majd beviharoztam a lakásba nyomomban Lis-sel. Mikor becsaptuk magunk mögött az ajtót összeakadt a tekintetünk, majd hosszasan farkasszemet néztünk egymással. Aztán kitört belőlünk a nevetés. Olyan hangosan nevettünk, hogy Clodagh a kezét törölgetve jött hozzánk a konyhából, és csak nézte, ahogy törölgetjük a szemünket, persze neki fogalma sem volt a történtekről.
-Mit nevettek lányok? - mosolygott Clo.
-Se-se-se-semmit. - nyögtük ki, majd a szemét forgatva visszament főzni. Mikor nagy nehezen abbahagytuk a nevetést, Lis megszólalt.
-Olyan ciki volt! - mosolygott, de közben elpirult.
-Szerinted nekem? Komolyan, azt hittem elsüllyedek!
-Egyébként jó is, hogy ránk nyitottál. Ki tudja mi történt volna, ha nem jössz... - hajtotta le a fejét, de láttam, hogy vigyorog.
-Én tudom! Létrehoztok egy tojást!
-Milyen tojásról beszélsz te? - nevetett.
-Amiből majd kikel a gólya és hozza a gyereket.
-Köszi Chelsea, de mit tett Louis a kakaódba, hogy ma ilyen bolond vagy?
-Nemtudoooooom. - suttogtam, és elhúztam az 'o' betűt. Erre felnevettünk, de már közel sem úgy, mint az előbb.
Mivel az egész délutánunk szabad volt, úgy döntöttünk, hogy vásárolni megyünk. Bementünk egy közeli plázába, és végigjártuk a boltokat. Sokszor egymásnak választottunk, amin persze jókat nevettünk. Korzózás közben nagyon megéheztünk, mert még csak reggelit ettünk pedig már délután 4 óra volt, így bementünk a Nando's-ba, ahol rendeltünk sok finomságot, és leültünk egy asztalhoz. Pár perccel később egy ismerős szőke srác esett be napszemüvegben, mire elvigyorodtunk, majd meglátott minket. Intettünk neki, hogy csatlakozzon, de visszaintett, hogy azonnal jön. Mi folytattuk a kajálást, majd perceken belül megérkezett Niall, egy zacskóval a kezében.
-Sziasztok csajok! Hát ti?
-Vásárolgattunk, aztán megéheztünk, így ide jöttünk. - válaszolt Lis mosolyogva.
-Jól tettétek, hogy ide jöttetek. Klassz a kaja! Na de mi lenne, ha este csinálnánk valamit? Mármint együtt! Hetesben! - vigyorgott Niall.
-Ez jó ötlet! Gyertek át hozzánk! - ajánlottam fel, mire Lis is helyeslően bólintott.
-Oké, akkor majd olyan 7 felé jó lesz?
-Aha, majd akkor gyertek!
-Oké! Na de megyek, mert vissza kell mennem, csak kajáért jöttem. - mondta a szőke, közben a hasát simogatta.- Sziasztok!
-Szia! - köszöntünk, majd folytattuk az evést. Mikor végeztünk megbeszéltük, hogy inkább haza megyünk, és pihenünk még egy kicsit, amíg nem jönnek a fiúk.
Mikor beestünk a házba, lepakoltuk a táskákat, majd bekapcsoltunk egy filmet, és azzal szórakoztunk a fiúk érkezéséig.

*Niall szemszöge*
Mikor visszamentem a fiúkhoz, elújságoltam nekik, hogy találkoztam a lányokkal, és hogy ma áthívtak hozzájuk. Ők is benne voltak, így este elindultunk. Megérkezve Harry csengetett, majd Lis mosolyogva nyitott ajtót. Egy puszit nyomott Liam szájára, majd behívott minket. A nappaliba mentünk, Zayn a fotelba ült, Chelsea, Louis és Harry a kanapén, Lis, Liam és én pedig a földön foglatunk helyet. Egy darabig beszélgettünk, aztán eléjük álltam.
-Srácok, mondanom kell valamit! 2 nap múlva Írországból jön a régi legjobb barátnőm, Doyel, egy kis időre.  Kijöttök majd velem a reptérre?
-Hát persze! -mondták mindannyian egyetértően-
-Köszi! -ültem vissza a helyemre-
-Nagyon izgulok! Már rég láttam, kíváncsi vagyok, hogy néz ki. -mondtam Allissának- Persze szoktunk, beszélni, de az nem ugyanaz.
-Ne aggódj, nem lesz semmi gond! Biztos nem változott sokat, legalábbis nem rossz irányba. Már nagyon izgulok, kíváncsi vagyok rá, biztosan nagyon kedves lány! -mondta mosolyogva, Lisa-
-Igen, az. Szerintem jóban lesztek vele! -feleltem, kicsit vörösen...Remélem nem pirultam el nagyon mikor róla beszéltem...-

31.fejezet

*Liam szemszöge*
A vidámparkból hazaérve, mindenki a nappaliba ment, kivéve Louist, mert ő még felvitte az emeletre az alvó Chelsea-t. Mi a kanapékon foglaltunk helyet, és beszélgettünk a többiekkel, mikor Allissának eszébe jutott, hogy holnapra nincs ruhájuk, ha itt alszanak. Így kocsiba ültünk ketten, és Paulék háza felé vettük az irányt. Az úton végig beszélgettünk, és nevettünk. Annyira vicces lány. Mikor megérkeztünk az ajtónál állva megnyomta a csengőt, majd Clodagh nyitott ajtót.
-Sziasztok! Hát ti? -kérdezte meglepődve-
-Hát izé...Azt szeretném kérdezni hogy ott aludhatunk ma a fiúknál? Chelsea kicsit megszunnyadt az autóban, így gondoltuk akkor könnyebb lenne...
-Háát...Rendben!
-Köszönjük Clodagh! Akkor gyorsan pakolok össze ruhákat holnapra, aztán mi már megyünk is. -mondta Lis-
Pár perc múlva egy kisebb táskával jött le a lépcsőn, majd egy köszönés után visszaindultunk. A fiúk még mindig a nappaliban ültek, így csatlakoztunk hozzájuk. Késő délután volt, az idő is kezdett egyre rosszabb, és rosszabb lenni. Mivel ki már nem mehettünk, mert az eső elkezdett szakadni, egy film mellett döntöttünk, amit Louis finom forrócsokijai mellett néztünk. A harmadnaposokat választottuk, vicces volt, sokat nevettünk rajta. Körülbelül a közepénél tarthattunk, mikor Chelsea, még kómás arccal jött le a lépcsőn, majd Lou ölében foglalt helyet. A film után még egy darabig beszélgettünk és hülyéskedtünk, aztán Allissával úgy döntöttünk, hogy inkább felmegyünk, mert már későre jár.
-Na jól van srácok, mi most felmegyünk! -mondtam, amire a válasz csak egy 'Húúú' volt Nialltől és Zayntől.- Jaj már!!
A szobába felérve ledőltünk az ágyra és beszélgettünk. Már elég késő, volt és fáradtak voltunk.
-Lis, mindjárt jövök, csak letusolok. -mondtam, majd a szekrényembe nyúltam egy gatyáért-
-Rendben...Hoppá! Elfelejtettem pizsamát pakolni...-csapott a homlokára-
-Gondoltam, hogy valamit elfogsz felejteni, túl hamar jöttél le! -nevettünk- Akkor adok egy gatyát, és egy pólót. -mondtam, miközben az egyik kedvenc Burberry pólómat nyújtottam oda neki.- Megfelel? -vigyorogatam-
-Hát persze!
Mikor visszaértem már átöltözve ült az ágyon. Jól állt neki a felsőm, különösen jól...Leültem mellé, majd egy puszit nyomtam a szájára.
-Alszunk? -kérdezte kiskutyaszemekkel- Már álmos vagyok...
-Igen, én is álmos vagyok! -mondtam, és egy újabb puszit adtam neki majd, lefeküdtünk aludni.-
Nekem háttal aludt, így én hozzá bújtam, és átkaroltam, ő pedig fogta a kezem. Mosolyogva aludtam el.

*Louis szemszöge*
Chels a mellkasomra hajtotta fejét, miközben az ölemben csücsült. Édesen szuszogott, és még látszott rajta, hogy álmos, és perceken belül visszaalszik, így nyomtam egy puszit a hajába, és megkérdeztem, hogy felmenjünk-e aludni. Ő igennel válaszolt, így elköszöntünk a többiektől, és felmentünk a szobánkba.
-Nem tudod, hogy Allissa hová tette a pizsamám? Mert itt csak a holnapi ruháim, fogkefe, meg ilyenek vannak, pizsi sehol...
-Nem tudom, hogy hová tehette, de szerintem ne keltsd már fel őket, biztosan alszanak. Szívesen adok neked valami ruhát, amiben tudsz aludni.
-Köszönöm! - ölelt meg, és a fejét a mellkasomba temette. Miután elengedtük egymást a szerkényemhez nyúltam, és kivettem belőle egy boxert és egy csíkos pólót.
-Én akkor megyek és fürdök. Megmondanád hol a fürdő?
-A hátad mögött. - nevettem. A szobámból saját fürdőszoba nyílt, mert ha egy házban öten laknak, akkor szinte sosem szabad a fürdő.
-Ó, tényleg. Köszi Lou! - puszilt meg, aztán bement. Még hallottam, ahogy megnyitja a csapot, de aztán még lementem a konyhába, és csináltam magunknak teát. Mikor visszaértem, már a ruháimban ücsörgött az ágyon, és a telefonját nyomkodta.
-Mit csinálsz? - vigyorogtam, és letettem az asztalra a még forró bögréket.
-Twitterezek.
-Van valami érdekes?
-Van. Utálnak. - szomorodott el.
-Minden barátnőnket utálják egy darabig, ez nem a te hibád. Lassan megbékélnek a tudattal, hogy már nem vagyok szingli. Tudod, hogy Perrie-t is hogy szeretik! Pedig neki aztán voltak támadói! Erősnek kell lenned, és nem kell törődnöd az ilyenekkel. Azért utálnak, mert irigyek, amiért ilyen gyönyörű vagy!
-Nem a szépségért utálnak! Azért, mert nekem ilyen csodálatos barátom van. Louis! Szeretlek!
-Én is szeretlek! - hajoltam le hozzá, és szenvedélyesen megcsókoltam. Tényleg így érzem. Szeretem. Szerelmes vagyok. Belé.
Mikor levegőhiány miatt szétváltunk elővettem egy boxert, és elmentem tusolni.
Mikor visszaértem, a tévét nézte, majd befeküdtem mellé az ágyba. Fejét a mellkasomra hajtotta, és jobb kezét a hasamra tette, én pedig átöleltem. Így aludtunk el.

*Allissa szemszöge*
Reggel, nem tudom mire ébredtem fel, lassan nyitogatni kezdtem a szemeim. Liam már ébren volt, nézte ahogy alszom. Egy mosolyt eresztettem felé, majd pár csók után, kikászálódtunk az ágyból, és lementünk, hogy együnk valamit. A többiek még nem keltek fel, így a gyors reggeli után, halkan visszaosontunk. Rendbe szedtük magunkat, majd beültünk az ágyba, és beszélgettünk, csak úgy, mikor eszembe jutott valami.
-Liam! -ültem fel mellőle-
-Tessék? -kérdezte rémülten-
-Mi lesz ha én vissza megyek Leeds-be? Vagyis mi lesz velünk? Még tanulok, nem hagyhatom ott az iskolát...Chelsea már megtehetné, de én még nem...
-Allissa...-ült fel hozzám- Még van időnk, addig is kihasználjuk ezt a 2 és fél hónapot! -próbált nyugtatni és megölelt- Ne aggódj! Szeretlek!
-Én is szeretlek Li! -mondta és közben mélyen a szemébe néztem, mire megcsókolt-
Az arcom a kezei közé vette, és hátradőltünk. Úgy csókolt, ahogy eddig még nem. Már fölöttem volt, én a hajába túrtam, ő pedig levette a fölsőm. Még mindig csókolóztunk, aztán levettem róla pólót. Egy darabig még így voltunk, mikor valaki hirtelen kinyitotta az ajtót, mire Liam mellém vágódott, én pedig kapásból magam elé vettem a fölsőm. Chelsea volt az...A szeme elé kapta a kezét, majd gyorsan ki is ment. Pár percig csak néztünk magunk elé, aztán kitört belőlünk a nevetés. Már kínunkban nevettünk...Liam következőnek zárd be az ajtót!

*Chelsea szemszöge*

-Louuuuuuu! - mondtam vigyorogva, de ő tovább folytatta a nyakam csókolgatását.
-Jó reggelt édesem!
-Jó reggelt! - csókoltam meg, mire ő szenvedélyesen visszacsókolt.
-Szépet álmodtál, Hercegnőm?
-Igen, de úgy gondolom, hogy szebb a valóság. - mosolyogtam, és a homlokomat az övének döntöttem.
-Valóban?
-Igen. - mosolyogtam.
-Szeretlek! - mondta a számomra legédesebb szót.
-Én is! Megyünk reggelizni?
-Aha! - kipattantunk az ágyból, és lesettenkedtünk a konyhába, ahol nem találtunk senkit sem. Louis kakaót csinált, én pedig összedobtam egy nagy adag rántottát, remélve, hogy mire a többiek felkelnek nem hűl ki teljesen, mert frissen az igazi. Mivel elég éhesek voltunk, nekiálltunk kettesben a reggelinek. Az étkezőasztalhoz pakoltunk, és elkezdtünk falatozni. A rántotta finomra sikeredett, Louisnak is ízlett. Mikor befejeztük gyorsan elmosogattam, közben pedig csörgött a telefonom, így gyorsan megtöröltem a vizes kezem, és elfogadtam a hívást.
-Szia Chelsea!
-Szia Paul!
-Mikor jöttök? - kérdezte.
-Öhm, nem tudom. Menjünk most?
-Szerintem gyertek hamar, mert a fiúknak délben interjújuk van. Emlékeztetnéd őket erre?
-Persze. Akkor sietünk, megyek is és felkeltem a többieket.
-Még alszanak?
-Igen.
-Akkor mond nekik, hogy nagyon siessenek, mert 11 óra!
-Basszus, tényleg! Sietünk!
-Oké, én a stúdiónál várom őket! Szia Chels!
-Szia Paul!
Gyorsan befejeztem a mosogatást, és szóltam Louis-nak, hogy öltözzön, erre ő morcosan felballagott az emeletre. Én is utána mentem, és kihoztam a ruháimat, majd a fürdőben felvettem őket. Miután kijöttem elkezdtem keltegetni a fiúkat. Már mindenkit felkeltettem, kivéve Liam-et és Lis-t, őket utoljára hagytam, mivel az ő szobájuk volt az utolsó a folyosón. Kinyitottam az ajtót, de azonnal a szememre tapasztottam a kezeimet, majd a jobb kezemet levéve hátráltam pár lépést, és becsaptam az ajtót. Nem igaz, hogy rájuk nyitottam!

Boldog szülinapot Niall:)

Nagyon boldog 19. szülinapot Niall! :)♥

30.fejezet

*Harry szemszöge*
Az átmulatott éjszaka után Anabelle mellett ébredtem. Ránéztem a mellettem lévő órára, ami 11-et mutatott, így gyorsan kipattantam az ágyból és öltözködni kezdtem. Adtam egy csókot a még ágyban lustálkodó Anabellenek, majd hazaindultam. Az autóban bekapcsoltam a rádiót, hogy ne legyen akkorra csönd, bár az út nem volt hosszú. Miután leparkoltam a kocsit, az ajtón beérve a fiúkat pillantottam meg, akik az étkezőben reggeliztek. Óriási szemekkel bámultak rám, mintha fura lenne, hogy itthon vagyok. Mindannyian meg voltak lepődve, de Louis a legjobban.
-Hát te hol jártál bárányka? -kérdezte az említett-
-Hát én, izé..Anabellel randiztam, aztán kicsit sokáig buliztunk így nála aludtam.
-Aludtál, hmm?
Egy mosollyal válaszoltam, majd leültem a többiek közé, és ettem egy keveset. Lou elég mérges volt, és nem szeretem, ha haragszik rám így valami kárpótláson gondolkoztam.
-Hé fiúk, van egy ötletem! Mi lenne ha elmennénk a vidámparkba? Tök jó lenne! Allissa és Chelsea is jöhetnének! Naa!
-Ez tényleg jó ötlet, én benne vagyok! -mondta Niall-
-Részemről oké! -felelte Zayn-
-Én is benne vagyok! Akkor felhívom List. -válaszolt egyetértően Liam-
-Hát...-húzta száját Louis- Rendben, mehetünk. De fel kell velem ülnöd a hullámvasútra Harry, különben nem fogok megenyhülni...
-Jó, jó..
-Akkor rendben -vigyorgott-, felhívom Chelseat!

*Louis szemszöge*
Beadtam a derekamat Harry javaslatára, de azért eléggé megorroltam rá! Valóban aggódtam érte, meg általában megbeszéljük a "nő-ügyeket", de nem mondta el, hogy Annabelle-l készül randira. Persze nem támogatom abban, hogy idősebb nőkkel kavarjon, Caroline akár az anyja lehetett volna, Annabelle pedig a nővére. Kellene már neki egy korabeli barátnő!
Elővettem egy telefonom, ahogy Liam is, és tárcsáztuk a barátnőinket. Ők persze igent mondtak, mi pedig örültünk, hogy eltölthetünk egy újabb csodás napot együtt.
Gyorsan összeszedelődzködtem, felvettem egy rajongó-és vidámpark képes ruhát, majd mind az öten elindultunk a lányokért, két autóval, hogy kényelmesen elférjünk. Harry, Zayn és Niall ment egy autóval, Liam és Én egy másikkal. Ők egyből a vidámparkhoz mentek, mi tettünk egy kis kitérőt a lányokért.
Amikor odaértünk, mindketten kiszálltunk a kocsimból, és az ajtóhoz mentünk, majd csöngettünk. Fél perc múlva Allissa nyitott ajtót, Liam-mel köszöntötték egymást, majd megkérdeztem hol van a barátnőm.
-Még a szobájában készülődik. Menj fel hozzá, biztosan örül neked! - mosolygott, majd kézen fogta Liam-et és a konyhába mentek.
Én felmentem az emeletre, majd két kopogás, és egy "gyere" után beléptem Chelsea-hez, aki épp a táskájába pakolt be. Nyomtam egy csókot a szájára, majd megkérdeztem, hogy indulhatunk-e, erre ő bólintott, és lementünk a többiekért.
-Akkor mehetünk? - kérdeztem.
-Aha, hozom a dzsekim. - mondta Allissa.
-De jó idő van! - kiabáltam utána.
-Louis, hány éves vagy? 20? Szerintem az évek során megtapasztalhattad már a változékony londoni időjárást.
-Igazad van. Éppen ezért van mindig legalább egy esernyő és egy pulcsi a kocsiban. - nevettem, majd Chelsea-re néztem. - Hozz te is valamit, nehogy megfázz nekem! - mosolyodtam rá, mire még ő is felment, és egy dzsekit tartott a kezében, majd visszatért Lis, és végre elindulhattunk.
A vidámpark előtt már kiszúrtam az ismerős fekete Range Rovert, és pontosan mellé parkoltam. Mikor kiszálltunk a másik autóból is kiszálltak, és gyors köszönés után a jegypénztárhoz mentünk, és megvettük a belépőt...

*Allissa szemszöge*

Miután megvettük a belépőinket, mindenki szétszéledt. Harry, Niall és Zayn a vadabb dolgokhoz mentek, Chelsea és Louis az óriás kerék felé indultak, én és Liam pedig csak lassan sétálgattunk kéz a kézben. Néha nyomtunk egy-egy puszit egymás arcára, aztán egy szellemvasútnál álltunk meg. Mindkettőnknek megakadt a szeme az óriási csontváz és szörny bábukon. Egy darabig gondolkodtam, hogy bemenjek-e, de végül úgy döntöttem, hogy beszállok, Liam mellett úgysem érhet semmi. Beszálltunk a kocsinkba, majd elindultunk a sötétbe. Li átkarolt, én pedig hozzábújtam és szinte már azonnal a vállába fúrtam az arcomat. Nem sokat láttam, már a hangok is megtették a hatásukat, még úgy is féltem...Majd egy pillanatra kiértünk a világosra, ahol egy apró mosolyt eresztettem Liamre, mire ő megcsókolt. Hosszú csók volt, a vasút hossza is véget ért, így kiszálltunk. Egy vattacukros strandnál álltunk meg, vettünk egy hatalmas málnásat, ahogy megettük, visszaért a többiek is. Harry ígéretéhez híven felült Louissal a hullámvasútra, addig én és Chelsea beültünk egy forgós teáscsészébe. Miután szédülten leszálltunk, én felültem Zaynnel és Niallel a szabadesésre, addig a többiek leültek egy padra, és kerestek egy büfét, hogy tudjunk ebédelni.

*Chelsea szemszöge*

Louis-val különváltunk, és kéz a kézben sétálgattunk. Megérkeztünk egy céllövöldébe, ahol pálcikákra felfüggesztett tárgyakat lehetett nyerni úgy, hogy a puskával el kell törni a fapálcikát. Lou hősiesen megküzdött egy medvével, amit végül megnyert nekem, és egy csókot kapott jutalomként. Tovább mentünk, és figyeltünk a körülöttünk vihorászó gyerekeket, míg egy óriáskerékhez nem értünk. Louis feldobta az ötletet, hogy próbáljuk ki, amire beleegyeztem. Kivártuk a sorunkat, majd mikor mi következtünk beszálltunk egy kabinba. Szorosan egymás mellé ültünk, a fejemet a vállára hajtottam, és végül elindultunk. A kerék tetejéről be lehetett látni az egész vidámparkot, majd Lou az állam alá nyúlt, és csókot nyomott az ajkaimra, amit én mohón viszonoztam. Már majdnem teljesen leértünk, mikor elszakadtunk egymástól.
Mikor leérkeztünk kiszálltunk, és elindultunk egy irányba, ahol a többiekbe ütköztünk. Louis elindult Harry-vel hullámvasutazni, persze a barátom ördögien kacagott, mert tudta, hogy Harold nem szereti a hullámvasutat. A kis gonosz...
Amíg ők elmentek mi Allissával kiéltük a gyermeki énünket, és beültünk az ilyen forgós teáscsészés játékba, amitől kellően elszédültem. Mikor végeztünk csatlakoztunk a megérkezett Harryhez és Louhoz, és Liammel kiegészülve elmentünk keresni egy büfét, Lis, Zayn és Niall pedig elmentek valamit még kipróbálni. Pár percen belül találtunk egy hangulatos kis helyet, ahol még pár asztal is volt, így letelepedtünk oda, és vártuk a többieket, addig pedig a kaják közül válogattunk. Mikor mindenki visszajött és teljes volt a csapat, mindenki rendelt, majd mikor befejeztük az evést hazaindultunk, jóllakottan, és fáradtan. Az autóban egy darabig pislogtam elől az anyósülésen Lou mellett, de végül győzött az álmosság, és elaludtam.

*Louis szemszöge*
Épp megálltam a piros lámpánál, mikor észrevettem, hogy Chels békésen alszik mellettem. Megcirógattam az arcát, és hátraszóltam Liamnek és Lisnek.
-Mi lenne, ha most hozzánk mennénk, és ott aludnátok? Vannak szabad szobák... - vakartam meg a fejem, és mosolyogtam a visszapillantóba.
-Hát nem is tudom... - nézett előre Lis.
-Naaa. - nézett rá Liam, ami látszólag hatásos volt.
-Legyen!
A lámpa zöldre váltott, és irányt változtattam, a házunkhoz. A barátnőm még mindig mellettem szuszogott, majd hamarosan megérkeztünk. Az ajtajához mentem, és óvatosan kiemeltem a kocsiból. A szeme picit rebegni kezdett, de végül nem kelt fel, így csendesen az ajtóhoz léptem, amit Liam kinyitott előre. Felmentem a lépcsőn, könyökkel benyitottam a szobámba, és az ágyba fektettem Chelsea-t, jól betakargattam, egy puszit nyomtam a homlokára, majd kiléptem az ajtón...

29. Fejezet

*Annabelle szemszöge*

A megbeszélt időpontban, pontosan csöngettek. Leszaladtam a lépcsőn, már amennyire a magassarkúm engedte, siettem. A lépcső alján megigazítottam a ruhámat, a frizurámat, és ellenőriztem a sminkemet is. Ma este tökéletesen kell mutassak.

Kinyitottam az ajtót, és Harryvel találtam szemben magam. Két puszival köszöntöttük egymást, előtte pedig Harry feltűnően végigmért.

A kocsiút szótlanul telt, majd megálltunk egy puccos étteremnél. Harry udvariasan kinyitotta az ajtót, mire mosolyogva biccentettem. A csípőmre tette a kezét, majd úgy indultunk be. Még mielőtt leülhettünk volna, egyeztettük az asztalfoglalást, majd a pincér a helyünkre vezetett minket. Egy eléggé félreeső, két személyes asztalhoz értünk, szépen megterítve, a vázában bíborvörös rózsával, ami magányosan volt az üvegben. A partnerem itt is udvariasan kihúzta nekem a széket, majd a pincér megérkezett az étlapokkal. Valami könnyű salátát rendeltem, csirkemellel, és öntettel, Harry pedig steaket kért, körettel. Míg a rendelésünk meg nem érkezett beszélgettünk a munkámról, a bandáról, és főleg magunkról. Próbáltam minél több dolgot elmondani magamról, Harry is így tett. Tulajdonképpen egész kellemesen elbeszélgettünk. 

Mikor elfogyasztottuk a vacsoránkat, megittunk még 1-2 pohár bort, és beszélgettünk, majd Harry fizetett, és megegyeztünk, hogy sétálunk még egy kicsit. Harry a csípőmre vezette kezét, és szorosan magához húzott. Így sétáltunk egy darabig, majd megálltunk egy pub előtt.

-Mi lenne, ha bemennénk? - kérdeztem, mire Harry bólintott. Beléptünk az ajtón, és megcsapott a cigarettafüst szaga...

*Harry szemszöge*
A vacsorát követő séta után, Annabelle beszeretett volna menni egy bárba. Gondoltam miért is ne, így bementünk. Leültünk egy közeli asztalhoz, majd kértünk egy-egy vodkát. Ahogy kihozták, le döntöttük, majd kértünk 2 újabb kört, aztán sört. Sokat ittunk, és beszélgettünk, aztán mikor már nem tudtunk többet inni, úgy gondoltuk, hogy elindulunk haza. Kiléptünk a friss levegőre, és hívtunk egy taxit. Beszálltunk, a kocsi pedig elindult Annabelle címére. Az út nem tartott sokáig, de akkor is végig csókolóztunk. Mikor megérkeztünk kifizettem a taxit, majd Annabellel az ajtó felé indultunk.

*Louis szemszöge*
A lányoktól már rég hazajöttünk Liammel, de Harry-t sehol sem találtuk. A srácok szerint már kora este lelépett, most pedig már késő éjjel van. Remélem nem került bajba! A telefonja kikapcsolva, a fiúknak nem mondta hová megy! Azon törtem a fejem, hogy nem mondott-e valamit a ma estéről korábban. Nem ugrott be semmi, de az jutott eszembe, hogy a délután feltűnően sokat vigyorgott, és nagyon boldognak tűnt. A sminkes lány! De mit keres ott éjjel?! Hazza, Hazza, Hazza...

28.fejezet

*Harry szemszöge*
Reggel mindannyian korán keltünk, mert Alan Carr műsorában léptünk fel. Kicsit késében voltunk így siettünk. Ahogy odaértünk, a sminkszobába mentünk. Egy nagyon csinos nő, Anabelle kezdte az arcomat festeni.
-Csinos vagy ma! -mondtam neki-
-Köszönöm! -válaszolta mosolyogva-
A műsor után Alan megkínált minket egy kis harapnivalóval az egyik szobában, én addig visszamentem Anabellehez.
-Szia Anabelle, tudod már mondtam, hogy jól nézel ki...Meg adod a számod? Szívesen felhívnálak valamikor..
-Jajj Harry, köszönöm, igen megadom.
A számcsere után, visszamentem a fiúkhoz, majd hazaindultunk. Alig léptem be a ház ajtaján, már elő is kaptam a telefonomat, hogy Anabellet tárcsázhassam. Szinte rögtön fel is vette, így vettem a bátorságot, és elhívtam egy randira ma este. Megadta a címét, én pedig 7-re érte megyek. Egy darabig Niallel videojátékoztam, aztán megebédeltünk a többiekkel. Liam és Louis utána elindultak a lányokhoz. Mivel még ráértem, úgy döntöttünk, hogy megnézünk egy filmet a maradék két fiúval. 6 után pár perccel lett vége, én pedig rohantam a szobámba, hogy időben elkészülhessek. Bepattantam a kocsimba, és a megadott cím felé vettem az irányt. Egy szép ház elé érkeztem, megnyomtam a csengőt és Anabelle nyitott ajtót, egy szuper szexi ruhában...

*Louis szemszöge*
Amióta hazajöttünk az interjúról Harry nagyon boldognak tűnt. Az autóban végig vigyorgott, ám mikor megérkeztünk azonnal el is tűnt. Amint visszajött szó szerint, mintha elvarázsolták volna! Remélem, hogy nem a sminkes hölgyhöz (!) volt köze. Korban abszolút nem illik hozzá, és nem szeretném, ha megint úgy járna, mint Caroline-nal.
Mivel Liam és Én a lányokhoz indultunk, ott kellett hagynunk Harryéket. Az autóban végig csak a rádió szólt. Én közben sms-eket váltottam Chelsea-vel, ami ugye hülyeség, mert úgyis pár perc múlva megérkeztünk. Amint megállt az autó, zsebre vágtam a hófehér almás készüléket, és boldogan nyitottam az ajtót. Megnyomtam a csöngőt, mire Paul nyitott ajtót.
-Szia Paul! A lányokhoz jöttünk!
-Sziasztok! Menjetek csak, Allissa szobájában vannak. Már nagyon vártak titeket!
-Ó, remek. Megyünk is!
Felmentünk az emeletre, ahol a folyosón a negyedik ajtó mögött volt Lis szobája. Bekopogtunk, mire csak egy 'gyere' szót hallottunk, azt is Chels csilingelő, nevető hangján. Liam kinyitotta az ajtót, mire a hangok alapján Allissa a nyakába ugrott. Én még a fal mögött álltam, és elbújtam. Kíváncsi voltam a barátnőm reakciójára, hogy vajon mit szólna, ha nem jöttem volna.
-Szia Liam! - köszöntötte az említettet Lis.
-Szia! Louis nem jött? - hallottam a barátnőm elkeseredett hangját, és azonnal megbántam az egészet. Olyan szomorú volt az a kérdés, hogy mintha megrepedt volna a szívem...
-Öhhmm. Nem. - válaszolt Liam, improvizálva, mivel nem beszéltem meg vele a tervet.
-Ohh....Hát akkor én egyedül is hagylak benneteket... - mondta szomorúan, és az ágy kissé nyikorgó hangját hallottam, miszerint felállhatott, mert utána lépteket hallottam. Egyre közelebbről jött a hang, ezt gyorsan beálltam az ajtó elé, így Chels pont velem szemben állt meg. Az arca felderült, és szorosan megöleltük egymást.
-Átvertetek. Utállak titeket. - morogta a nyakamba.
-Engem is? - súgtam a fülébe.
-Igen, nagyon. - picit elhúzta a fejét, és egy csókot nyomott a számra. - Vicceltem. Nem utállak.
-Én sem utállak. - mosolyogtunk egymásra, és csókcsatába kezdtünk amit Liam köhintése zavart meg.
-Mit csináljunk?
-Filmezünk? Most töltöttem le a Tedet. Azt mondják jó film! Megnézzünk? Naaa. - mosolygott a barátnőm, és ránk nézett. Én azonnal bólintottam, neki nemet nem tudok mondani, és ahogy látszik a többiek sem. Míg Allissa bekapcsolta a filmet, mi lementünk nasiért.
-Tényleg komolyan mondtad, amit az interjúban mondtál? Mármint, hogy képes lennél belém szeretni...
-Igen.
-Tudod.... Én is így gondolom. Vagyis.... talán nekem már sikerült is.
-Igazából, talán már nekem is... - mosolyogtunk el, mire újra csókot váltottunk. Ezúttal a mikró hangja szakított minket félbe, miszerint kész a popcorn. Kiöntöttük egy tálba, és felmentünk. A filmet elindítottuk, és négyesben néztük a macis vígjátékot.

*Liam szemszöge*
Az Alan műsorában való szereplés után, egy darabig otthon voltunk, aztán Louissal Chelsea-hez és Allissához indultunk. Ahogy megérkeztünk Paul nyitott ajtót, és mondta, hogy a lányok Lis szobájában vannak, így a lépcső felé vettük az irányt. Bekopogtunk az ajtón, amire Chels szólt ki, hogy menjünk. Alig nyitottam léptem be a szobába, Lis rögtön a nyakamba ugrott, nagyon édesen. Miután kicsit megvicceltük Chelsea-t, úgy döntöttünk, hogy megnézzük a Tedet. Chels és Louis lementek egy kis rágcsálnivalóért, addig mi fent maradtunk a szobában és elfoglaltuk a helyünket. Lis szorosan mellém ült, én átkaroltam ő pedig hozzám bújt.
-Nagyon cuki volt amit Alan műsorában mondtál! -mondta Lis, amire én csak mosolyogtam, majd egy megcsókoltam, mire visszaértek Louék is.