22. Fejezet

*Harry szemszöge*
Miután a kis incidens után, feszült lett a levegő, csak egyre romlott - számomra-. Újra csengettek, és a biztonság kedvéért Paul nyitott ajtót, majd vigyorogva jött be, sarkában Rockelle-lel. Remek.
-Sziasztok! Szia Macikám! - ült az ölembe és csókot nyomott az számra.
-Szia. Macikám?! - akadtam ki, jogosan! Ilyen névvel nem becézünk egy olyan férfit, mint én!
-Az vagy! Az én kis Macikám!
-Miért nem hívsz valami másnak? Valami férfiasabbat is kitalálhatnál.
-Macika maradsz, és kész. A telefonomba is úgy írtalak be, nem akarom megváltoztatni.
-Akkor legalább közösségbe ne hívj így. Ez égő!
-Ha jól viselkedsz, akkor nem hívlak így!
Inkább beletörődtem a nevem sorsába. Komolyan, még a Haroldot is jobban értékelném, a Macikámnál!!!

*Chelsea szemszöge*
Allissát félrehívtam egy kis "beszélgetésre". Baromira berágtam rá, amiért nem mondta el Ethan látogatását. Ha elmondja, akkor nem ér ennyire váratlanul, és akkor talán Lou sem verekedik miattam.
-Miért nem mondtad el? - kezdtem bele egyből.
-Mert nem akartam tönkretenni a napot, mikor összejöttetek.
-De ha elmondtad volna, akkor Louval sem történik ez! Verekedett! Érted?! Miattam!! És mi van, ha ez a szemét a bulvárhoz fut, és elmondja, hogy megverte. Akkor mi lesz?
-Sajnálom...
-Sajnálhatod is!
Kiviharoztam a fürdőszobából, és tudom. Elég durva voltam vele. De megérdemelte!

*Harry szemszöge*
Miután Chelsea berohant, nyomában Allissával, látszott rajtuk, hogy nincs jó kedvük. És most enyhén fogalmaztam. Az emiatt ránk telepedett csendet Paul zavarta meg.
-Na fiatalok! Mi megyünk és alszunk, nagyon kifárasztott minket a repülőút! Reggel munka! Akkor majd találkozunk srácok! Louis, mi még beszélünk! Jó éjt!
-O-o-oké. - dadogta Lou, és csak nézett maga elé. Szerintem ő is sejti, hogy Paul mit akar kifejteni a beszélgetésben.
Mivel csak a "fiatalabbak" maradtak, filmet akartunk nézni, így én kimentem a konyhába, chipsért, és más nasikért. Miközben a tálakba adagoltam, megszólalt Rockelle táskája. Vagyis, a telefonja. Gondoltam kijön érte, nem nyúltam bele a táskájába, de nem így lett.
-Macikám! Behoznád a telóm? Ott van a táskámban!
-Persze, hozom!
Mivel az egyik kezembe két tálat próbáltam tartani, a másik oldalamon, pedig egy üveg kólát próbáltam tartani, úgy, hogy a kezemet a törzsemnek szorítottam, nehéz feladatnak tűnt kivenni a készüléket. Nem is sikerült, mert egy óvatlan pillanatban a táska a földön landolt, a tartalma pedig a járólapra szóródott. Szemet szúrt egy kinyitott kis irattartó, aminek amint megláttam egy sorát a szemem elkerekedett, és a hangulatom dühbe váltott.

*Rockelle szemszöge*
Harry idegesen lépett be a nappaliba, kezében egy kis kártyával..
-15 hmm? -ordítozott- 15?!! Normális vagy te börtönbe is zárhattak volna, ha igaz!
-Macikám..mégis miről beszélsz?
-Hogy miről? Szerinted mégis miről?
-Hát nem tudom, ezért lenne jó ha elárulnád...
-Mikor ki akartam venni a telefonodat a táskádból, véletlen lelöktem és kiesett ez is! -mutogatta azt a bizonyos kártyát- Ez itt a személyid -nyomta arcomba-. Nem akarsz esetleg mondani valamit?
-Te megnézed a cuccaimat? Mégis mi közöd van hozzá? -emeltem fel a hangomat én is-
-Mondom, hogy kiborult a táskád, és ez is kiesett, aztán megakadt rajta a szemem...Miért is hazudtad azt hogy 15 vagy?
-Csak nem akartam, hogy csak egy egy éjszakás bige legyek. Gondoltam ha 15 évesnek hiszel, akkor majd nem fogsz dobni, mert még börtönbe is kerülhetnél hiszen "kiskorú" vagyok.
-19 éves vagy..nem értem miért találsz ki ilyeneket! Zsaroltál.
-Nem szeretem ha kihasználnak..
-Jó mert én se..és ezzel végeztünk is!
-Mi van? Te szakítasz velem?
-Igen!
-Hát jó..de ezt még megbánod Harry...-mondtam, és elmentem-

Sziasztok:) Mostantól 4 szavazat után jön az új rész, de annak is örülnénk ha kommentelnétek, mert szinte mindig ugyanazok a személyek írnak így még mindig nem tudjuk, hogy a többi olvasó mit gondol.