Magamról

Saját fotó
Két lány élete fenekestül felfordul, mikor Chelsea nagybátyjához érkeznek, aki egy híres brit fiúbandának dolgozik. A lányok nyári munkára Paul mellé szegődnek ez által megismerik a tehetséges énekeseket, és talán több is kialakul köztük, mint barátság? Ki tudja, majd a sors eldönti….

2012. augusztus 1., szerda

17. Fejezet

*Chelsea szemszöge*
Lis-zel a nap nagy részében a kedvenc sorozatunkat, az Így jártam anyátokkalt néztük. Túl sokáig is, mert 6 órakor arra eszméltünk fel, hogy Louis és Liam hamarosan megérkezik. Mindkettőnknek 8 órakor kezdődik a randija. Én még azért ráértem elkészülni, mert a hajam már megmostam, a ruhám kikészítve, így csak tusolnom, felöltöznöm és a hajam kell megcsináljam. Talán ma még a sminkelést is kihagyom!
Allissával felmentünk és kiválasztottuk a ruháját, utána pedig készítettem egy szendvicset, hogy ne falja fel még az asztalt is a randiján. Pedig milyen vicces lenne....
Miután elkészült, odalent várakozott, addig én is elkészülődtem. Lou azt mondta, hogy ne öltözzek ki. Nem tettem, de kíváncsi vagyok, hogy mi tervez!



Miután Liam elvitte Lis-t, Louis is megérkezett. Láttam, ahogy az autója leparkol az út szélén, kiszáll belőle és az ajtóhoz lépett. Láttam, hogy jön, de nem nyitottam ajtót csengetés előtt. Azzal lebuktam volna, mert figyeltem mikor jön (mire nem jó az ablak...). Miután tényleg csöngetett, vártam 1-2 percet, aztán kinyitottam az ajtót. Már közelebbről is láttam, ő sem öltözött ki. Olyan Louis-s volt, egyszínű póló, bézs nadrág, Toms cipő, és hózentróger .
-Szia Szépségem! Gyönyörű vagy! - köszöntött, és hosszan megölelt, valamint egy puszit nyomott a homlokomra.
-Szia Lou! Köszönöm!
-Indulhatunk?
-Persze!
-Séta? Közel van. - mosolygott, és mindkét kezével átölelte a derekam, közben pedig gyönyörű kék szemeivel bűvölte az enyémet.
-Benne vagyok!
Összebújva sétáltunk, és körülbelül 10 perc múlva odaértünk egy kis bárhoz. Mikor beljebb léptünk nem az a lerobbant kocsmának tűnt, igényes hely volt, és középen egy kis emelvény, mikrofonállvánnyal, ami előtt egy kijelző volt.
-Énekelni fogunk. Ez egy karaoke bár.
-Louis, de én nem tudok énekelni!
-Én se!
-Te hülye! Énekes vagy! - nevettem.
-Tudom, de próbáltam veled együtt érezni.
-Sikertelen próbálkozás!
-De úgy sem úszod meg!
-Valóban? - kacsintottam
-Valóban! Tudom, hogy jó leszel! És jó buli! Gyakran járunk ide a srácokkal! Itt nem nagyon vesznek észre a fotósok, és a vendégek, és a tulaj sem kezel minket sztárként.
-Jajj Lou!
-Chelseaaa!
-Oké! De előtte még iszunk valamit! Fel kell oldódjak!
-Rendben. - fogott kézen, és egy félreeső kis "box-hoz" vitt. Leültem, de ő állva maradt. - Mit kérsz? Hozok valamit.
-Egy tequilát.
-Hozom! - mosolygott.
Pár perc múlva vissza is tért, egy kis tálcával, de azon nem csak egy tequila volt... négy! Persze sóval és citromkarikákkal.
-Én csak egyet kértem...
-De egytől nem fogsz igazán ellazulni! És nyugi, iszok én is! Felezünk? - vigyorgott.
-Felezzünk...
Mindketten megittunk a piánkat, és megcsináltuk a "sós-citromos" szertartást. Kétszer ismételtük, mert ugye négy feles volt a kis tálcán, de én már szédelegtem. Annyira nem bírom a piát, de az tény, hogy sokkal felszabadultabb vagyok, ha van bennem egy kis pia. Többet nem iszok!
-Na jöhet egy kis éneklés? -kérdezte Lou.
-Jöhet!
-Hosszas gondolkozás után kiválaszottam Ke$ha Love is my drug című számát. Régebben rengetegszer elénekeltem a zuhanyzó alatt, az egyik kedvenc számom, a szöveget is tudom nagyjából, de közönség előtt még sosem énekeltem. Még így kissé részegen is volt bennem egy kis izgalom, de ahogy felcsendült a szám dallama, és jött a szöveg nem volt gond. Hangom ugyan nem volt, még is elég hitelesen adtam elő, hogy van. Na ezt szépen elmagyaráztam, de nem is ez a lényeg. Louis a színpad előtt vigyorgott bátorítóan, amitől magabiztosabb lettem.
Mikor vége lett, Louis fellépett a kis emelvényre, átölelt és párszor megpörgetett a levegőben, a közönség tapsolt.
-Belehaltál? Egyébként nem is volt olyan szörnyű.
-Ha belehaltam volna, szerintem észrevetted volna! Nem is olyan szörnyű... na kössz!
-Jajj Te! Gyere üljünk le! - kézen ragadott, és leültünk az asztalhoz.
Utánam következett néhány valóban szörnyű "produkció". Remélem azért annyira nem voltam rossz! Megittunk még 1-1 sört, aztán hazaindultunk. Louis természetesen hazakísért, és az utcán hangoskodva mentünk végig. Hol énekeltünk, hol csak nevettünk a semmin. Mert volt ilyen! A 10 perces útból 20 perces lett, mert mindig megálltunk valami érdekeset megvizsgálni, meg csak úgy megálltunk valami életbevágóan fontos dolog miatt...
A kapunál megálltunk, és nevetve fordultunk egymást felé.
-Köszönöm ezt az estét! - mosolyogtam.
-Én köszönöm! Reggel találkozunk!
-Igen... - mosolyogtam, és Louis közeledni kezdett, majd ajkait enyémekre tapasztotta. Levegőhiány miatt elszakadtunk, és vigyorogtunk, közben még mindig szorongattuk egymás kezeit. - Jó éjt Lou!
-Jó éjt Chelsea!
Figyeltem, ahogy elmegy a ház előtt, majd szinte repdesve indultam be a házban. Amint kinyitottam az ajtót Liam-be ütköztem...

Ke$ha - Love is my drug

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése